Tördelés: miért ronthat el egyetlen árva- vagy fattyúsor egy egész oldalt?
Tördelés: miért ronthat el egyetlen árva- vagy fattyúsor egy egész oldalt?
Egy könyv lapozása közben ritkán gondolunk arra, hogy valaki oldalról oldalra eldöntötte, hol érjen véget a szöveg. Pedig pontosan ez a tördelés. A betűtípus, a sorköz és a szóközök beállítása után jön az a munka, amelyen az olvasó először azt látja, hogy az oldal rendben van vagy valami nem stimmel. Egyetlen magára maradt sor az oldal tetején vagy egy alcím a lap alján szétzilálhatja a teljes rendszert.
Mit jelent a tördelés?
Két felé lehet osztani magát a fogalmat. Egyrészt tördelés a hosszabb szöveg oldalnyi adagokra osztása. Másrészt minden nyomtatványnál idetartozik az alkotóelemek elrendezése is: a főszöveg, a járulékos szöveg, az illusztrációk és a díszítőelemek. Mindez a szedéstükrön belül és azon kívül is zajlik.
A szedéstükör lehet egyhasábos vagy többhasábos. A hasábok szélességénél érdemes figyelni arra, hogy egy sor lehetőleg 40 és 80 karakter széles legyen. Egy nyomtatványon egyszerre előfordulhat egyhasábos és többhasábos rész is, például egyhasábos főszöveg mellett kéthasábos jegyzetek.
Kimenetoldal és fejezetkezdő oldal
A legegyszerűbb példa a folyamatos szövegű könyv. Itt sem minden magától értetődő, mert vannak olyan jellegű problémák, amiket nem a szöveg jellemez, hanem az oldalon maradó üres hely.
Az alapszabály egyszerű: egy fejezet utolsó oldalára, a kimenetoldalra legalább négy sornak kell jutnia. Ennél rövidebb kifutásnál az oldal üresnek hat, és ez zavarja az összképet.
A szabály még fontosabb, ha minden fejezet, páratlan oldalon kezdődik. Ilyenkor az előző fejezet páros oldalon ér véget, és erre az oldalra is legalább négy sor kell. Ha ennyi nem jön ki, az oldal inkább legyen üres. Ez elsőre pazarlásnak tűnik, de egy üres oldal tisztább megoldás, mint amikor két sor megmarad.
Leütéses fejezetkezdet
Nehezebb a helyzet, ha a fejezet leütéssel indul. Tehát akkor, amikor szöveg nem a tükör szélén kezdődik, hanem néhány üres sorral lejjebb. A tördelőnek ekkor az előző fejezet kimenetoldalán nem négy sort kell biztosítania, hanem annyit, amennyi a következő oldalon fedi a leütés mértékét. Ha ennyi sor sincs, az oldal legyen üres.
Többhasábos kimenetoldal
Ugyanezek a szabályok érvényesek két- vagy többhasábos tördelésnél is, de jön mellé egy to
vábbi, nagyon fontos elv: a hasábokat egyforma magasra kell kialakítani, a maradék hasábot is. Ezt külön ellenőrizni kell, mert a számítógép magától rosszul is csinálhatja. Amíg az első hasáb meg nem telik, a program nem ugrik át a másodikra, és az utolsó hasábot ott hagyja abba, ahol a szöveg elfogy.
Két szabályt kell egyszerre szem előtt tartani:
- a hasábok legyenek egyforma magasak,
- az utolsó hasáb legalább négy sor magas legyen, illetve fedje a következő fejezetkezdő oldal leütését.
Fattyúsorok: vitatott téma
A tördelők sok bosszúságát okozzák a fattyúsorok. Van olyan nézet is, amely szerint nem érdemes velük foglalkozni. E nézet hívei úgy gondolják, hogy a szövegközlés pontossága szempontjából ez csak esztétikai kérdés, és laikusokat amúgy sem zavarja.
Ennek a nézetnek azonban nincs sok híve, mert a fattyúsor bizonyos esetekben igenis zavaró. Ha például egy kép alá vagy mellé tördelt kimenetsor kerül, könnyen képaláírásnak vagy alcímnek tűnhet.
Melyek a fattyúsorok?
Az enyhébb eset: az új bekezdés első sora a lap vagy a hasáb aljára kerül. Ez ma már nem számít fattyúsornak, és rengeteg munkát megtakarítunk azzal, hogy nem foglalkozunk vele. Kép fölött azért semmiképp ne hagyjunk bekezdő sort. Angolul ez a widow, magyarul özvegy sor.
A súlyosabb eset: a kimenetsor a lap elejére, a hasáb tetejére vagy illusztráció alá kerül. Ez az orphan, az árva. Ha véletlenül egy teli sor lesz a bekezdés utolsó sora, az már nem fattyúsor.
A majdnem teli sor esete
Egy további szabály is a teli sorokhoz kapcsolódik. Ha egy kimenetsor majdnem megtelik, két megoldás van. Vagy szűkítjük, hogy a behúzás mértékével rövidebb legyen, vagy teljes szélességűre hagyjuk (angolul justify last line, forced). Ebben az esetben a sor már nem fattyúsor.
Hogyan szüntessük meg a fattyúsort?
A tördelés a fenti jelenségek miatt állandó küzdelem. A legegyszerűbb megoldás, ha a megelőző oldalról átviszünk egy sort. Hogy ez ne legyen feltűnő, ilyenkor két szemközti oldal kerüljön egy-egy sorral rövidebbre. Többhasábos munkánál a hasábokat közben is egyformára kell alakítani. Az is megengedett, hogy a megelőző lapot egy sorral rövidebbre hagyjuk, ha ezzel a fattyúsort el tudjuk tüntetni.
Az ilyen beavatkozások azonban durvák. Finomabb módszer, ha egész bekezdések sortöréseivel dolgozunk: egy-egy szótagnyit átviszünk vagy behozunk, hogy a kimenetsor teljesen eltűnjön, vagy ha elég hosszú, megteljen.
A szóközöknek közben egyenletesnek kell maradniuk. Ezért a leghelyesebb, ha nem egy sorban nyúlunk bele nagyon, hanem minél több soron át, apránként módosítunk: tíz-tizenöt soron keresztül egyenként csekély mértékű változtatással elérhetjük ezt a célt.
A kimenetoldalak rendezése gyakran még több erőfeszítést kíván, mert ilyenkor nem egy sort, hanem több sort kell átvinni vagy behozni. A változtatások sok lapra visszahathatnak, ezért érdemes néhány oldalt visszalépni, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást.
Mit tud a szoftver, és mit nem?
Ma már léteznek olyan tördelőprogramok, amelyek nem soronként zárják ki a szöveget, hanem egész bekezdésre kiterjedően keresik a legjobb megoldást. Ezek olyan egyenletes szövegképet adnak, amely a gutenbergi hagyományt idézi.
Ez sokat segít, de nem helyettesíti a figyelmet. A program a szóközöket szépen elosztja, a fattyúsort, a lap aljára tévedt alcímet és az elszigetelt képaláírást viszont neked kell észrevenned.
Alcímek és ábrák
Tördeléskor különös figyelmet kell fordítani az alcímekre is. Oldal vagy hasáb aljára nem kerülhet alcím: legalább három sornak kell még követnie. Ha ez nem teljesíthető, akkor inkább az alcímet is át kell vinni a következő oldal vagy hasáb tetejére.
Ugyanez a gondolat az ábrákra is érvényes. Illusztrációt nem szabad úgy elhelyezni, hogy egy vagy két sornyi szöveg legyen fölötte vagy alatta. Jobb a képet a tükör elejére vagy végére tenni. Ha ez nem megy, akkor legalább három, ha lehet, négy sor szöveg maradjon fölül vagy alul. Általánosan érvényes elv: sehol nem szabad egy vagy két sornyi szöveget elszigetelten hagyni.
Tördelés weben is?
Weben nincs fix oldal, a szöveg a képernyő méretéhez igazodik. A hasábok, az alcímek és az árva sorok problémája viszont visszatér, ha a weboldalad nyomtatható, PDF-be exportálható, vagy többhasábos elrendezést használ. Az alapelvek tehát átvihetők, a konkrét beállítások nem.
Ellenőrzőlista leadás előtt
- A fejezet utolsó oldalán van legalább négy sor?
- Leütéses fejezetkezdetnél az előző kimenetoldal fedi a leütés mértékét, vagy üres az oldal?
- A hasábok egyforma magasak, és az utolsó legalább négy soros?
- Nincs fattyúsor oldal vagy hasáb tetején, vagy kép alatt?
- Egyetlen alcím sem áll az oldal alján, mindegyiket legalább három sor követi?
- Kép alatt és fölött legalább három, inkább négy sor szöveg van?
- A szóközök egyenletessége a sortörés-korrekciók után is megmaradt?
Ha mindegyikre igen a válasz, az oldal rendben van. A jó tördelést az olvasó nem veszi észre, és ennek éppen ez a célja.
Forrás: Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.